...csapatmunka

Emlékkeresztet állítanak Székesfehérváron, a második világháború idején történt katyńi vérengzés áldozatainak tiszteletére. A kezdeményezést a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség indította útjára, Székesfehérvár Önkormányzata pedig támogatta. Horváth János székesfehérvári képzőművész fából készült alkotása a Jávor Ottó téren kap helyet, és a tervek szerint a 2012. március 24-én, a Magyar-Lengyel Barátság Napját követő napon avatják fel.

Két könyörtelen nagyhatalom, a szocialista Szovjetunió és a nemzetiszocialista Németország nevében köttetett meg 1939-ben az a Molotov-Ribbentrop-paktum, amelyik Lengyelország felosztásáról döntött - kezdte Róth Péter alpolgármester a keresztállítással kapcsolatos sajtótájékoztatót. - Hogy az oroszok megelőzzék a lengyelek fegyveres ellenállását, egy 1940 márciusában hozott legfelsőbb szintű döntés alapján még az év tavaszán, titokban, Sztálin parancsára az orosz csapatok csaknem 22 000, a Szovjetunió hadifogolytáboraiban raboskodó lengyel katonatisztet, rendőrt és értelmiségi civilt végeztek ki, részben a Katyń melletti erdőkben. Maradványaikat tömegsírokba rejtették. A tragikus események örökre fájdalmas nyomot hagytak a lengyelek szívében - folytatta az alpolgármester. 
A lengyel és a magyar népet ezeréves hagyományokra épülő barátság, mély rokonszenv köti össze. Ezért tartottuk fontosnak, hogy erkölcsileg is és anyagilag is támogassuk a Katyńi emlékkereszt felállítását. A Közgyűlés döntésének értelmében a város 125 000 forint hozzájárulást biztosít a kiadások finanszírozására – mondta Róth Péter, majd hozzátette, hogy a korábbi tervek szerint a keresztet már tavaly felállították volna, ám a helyszín kiválasztása miatt 2012-re halasztották a döntést.
Úgy véli, hogy a március 23-án megrendezésre kerülő Magyar – Lengyel Barátság Napja méltó körülményeket biztosít majd az emlékkereszt felavatásának, és hogy mivel a Jávor Ottó téren álló Corpus Hungaricum szobor az aradi vértanúknak és a magyar nép veszteségeinek állít emléket, az ugyancsak ide tervezett katyńi alkotás pedig a lengyel nép fájdalmát idézi fel, a tér érzelmileg még jobban összekötheti a két nemzet tagjait.

 
Ugyancsak a lengyel – magyar barátság és a közös emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet a sajtótájékoztatón Bobory Zoltán, a  Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség elnöke. „A lengyel nép számára ugyanolyan, soha ki nem heverhető trauma a katyńi erdőben meggyilkolt katonatisztek elvesztése, mint nekünk a 2. magyar hadsereg megsemmisülése. Szövetségünk minden tagja tudja, hogy mit jelent egy nemzet és az egyén számára elveszíteni szülőt, testvért, fiút, rokont, ismerőst….tehát tudja, hogy mit jelent a hasonló tragédia lengyel barátaink számára" - mondta, majd azzal folytatta, hogy az Európában, de talán az egész világon példa nélküli barátság a két nép közt mára kissé megkopott, jobbára a magyarok nem kellő odafigyelése okán. Szerencsére - folytatta - Fejér és Székesfehérvár az átlagosnál jobban őrizte meg ezt az eszmét, ezért is fontos, hogy Székesfehérvár neve fogalommá is válhasson a lengyelek számára, és tovább erősödjenek a városok, megyék közötti baráti kapcsolatok.

 
Végezetül Andrzej Straszewski, a Klub Polonia Fejér megyei szervezetének székesfehérvári elnöke beszélt. Mint elmondta, több mint húsz éve él nálunk, és nagyra becsül minden olyan erőfeszítést, amelyet a két nép barátságának ápolásáért hoznak. Bízik hát abban is, hogy a megye és a város kapcsolata Opole vajdasággal, illetve Opole városával az eddiginél is jobb és szorosabb lesz.

 
A kereszt 3,60 méter magas lesz, és kovácsolt vas tartó rögzíti majd a talapzathoz. Anyaga tölgyfa, melyet - mint Horváth János, fehérvári képzőművész elmondta - legalább harminc éve szárítanak már. Így hát bizonyára sokáig bírja majd jól a szabad tér megpróbáltatásait. A keresztet csiszolt-égetett felületek törik és színezik meg, ahogy feliratának sötét, a mélybe hullást jelző betűi is a tragédiát hivatottak megjeleníteni.