...csapatmunka

Somogyi László ref. lelkészi elnök gondolataiból:

"Az Emlékezés napján megköszönjük neked, hogy Igéd kijelentette számunkra: 'Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg!' (Jel 14,13) Megvalljuk előtted, hogy hősi halottainkra s egyben vészterhes történelmünkre emlékezve inkább a szomorúság, sőt sokszor a csüggedés fog el bennünket. Oly sokszor, s oly sokat vesztettünk már egyénileg és közösségileg is az elmúlt egy évszázad során! Most mégis megköszönjük neked hálaadással, hogy győzelmet ígértél, adtál és adsz nekünk újra és újra: győzelmet önmagunk felett! Mert a Krisztusba vetett hit által a legnagyobb győzelem a miénk: győzelem a csak önmagunkban bízó, s csak önmagunkkal számoló gőg felett! (…)

Mert bár most is halottakat gyászolunk, de közben hitünk karjaival reád bízzuk őket. Bár a halál és a sötétség erőit támadni érezzük ma is minden felől, reménységünk mégsem fogyatkozik. Bár külső és belső ellenségünk több van, mint bármikor történelmünk folyamán, hiszen a Földet átfogó gonosz tervek játékszerei lettünk, mégsem csüggedünk. Mert Fiadban többet megnyerünk, mint boldogulást! Benne, s nála van mindenünk, ami felemel, ami legyőzi önző természetünket, és szeretni tanít minket. Benne, s nála van bűneink bocsánata, amelyet hittel megragadva addig ismeretlen békességre lelünk. Benne, s nála van megbékélésünk Veled, önmagunkkal és sorsunkkal, amely számunkra nem a véletlenek gonosz játéka."

Bencze András ev. püspökhelyettes gondolataiból:

„Jézus mondja: 'A világon nyomorúságotok van, de bízzatok, én legyőztem a világot!' (Jn 16:33b) Szenvedése és halála előtt mondta ezt Jézus tanítványainak. Nem gondolom, hogy tanítványai megértették e szavakat. De megjegyezték. Én sem értem. Annyit már-már lassan igen, hogy a világon nyomorúságunk van. Mert a hadba hívott katonák előtt, sőt a hadba hívók előtt is csak rossz döntési lehetőségek álltak. Saját életük féltése, családjuk féltése, a haza féltése. A világon nyomorúságotok van. Mert ha elvész az élet, talán megmarad a haza. Ha az élet megmarad – talán elvész a haza. Ma is ebben a nyomorúságban állunk. S ha nem is fegyverekkel, széles frontot nyitottak ellenünk.

Azt már kezdem érteni Jézus szavából: E világon nyomorúságotok van. A mondat másik felét még nem értem: Bízzatok, én legyőztem a világot! A húsvéti fényben ebből a gondolatból is felvillan valami előttem. De ha nem is értem, tudom, hogy Jézus szava igaz. Megjegyezték és megőrizték számunkra tanítványai. Jézus szava igaz: De bízzatok! Ezért bizalommal emlékezünk azokra, akik élve vagy holtan – vesztes csatának voltak részesei: becsülettel, bajtársiassággal, hazaszeretettel, igazsággal. S hozzájuk hasonlóan törekszünk arra, hogy Jézus szava szerint bizalommal keressük Isten országát és annak igazságát, és így keresztünket is békességgel hordozzuk Jézus által, aki legyőzte a világot.”